A mese egyrészt szórakozást nyújt a gyermeknek, másrészt fejleszti önismeretét, segíti személyisége fejlődését.

Sok szinten és sokféleképpen gazdagítja életét, pszichológiai hatását pedig azért tudja kifejteni, mert elsősorban műalkotás.

 A gyermek a mesét minden műalkotásnál jobban megérti, a mesének külön – külön mondanivalója van minden ember számára, de ugyanannak az embernek más életkorban mást jelenthet.

A gyermek pillanatnyi érdeklődésének és szükségleteinek megfelelően egyazon mesében sokféle értelmet találhat.

A mesék alakja és eseményei belső konfliktusokat személyesíthetnek meg, de csak nagyon áttételesen jelzik, hogyan lehet megoldani ezeket a konfliktusokat.

A mese – megfelelő időt hagyva neki az átgondolásra – segítséget nyújt a gyermeknek abban, hogy jobban megértse önmagát és a világot.

Minden mese egy varázstükör.

 Varázstükör, mely belső világunk valamelyik összetevőjét tükrözi.

( Bettelheim, 2000 )